A Nagy Tavak Koalíció újra benyújtotta országgyűlési határozati javaslat-tervezetét, ezúttal Schmuck Erzsébetnek, a Fenntartható Fejlődés Bizottság elnökének. A javaslat parlamenti megtárgyalását összesen 36 civil szervezet támogatja.
Miután a Fenntartható fejlődés bizottság kormánypárti többsége 2021 május 27-én nem engedte át az ellenzéki képviselők által változtatás nélkül benyújtott határozati javaslat-tervezetünket, elkészítettük honlapunkat, ahol saját civil konzultációnkban várjuk a lakosság véleményét arról, egyetértenek-e a javaslatban megfogalmazott felvetéseinkkel.
Megkerestünk civil szerveződéseket is, akik közül nagyon sokan támogatásukat fejezték ki, és mellénk álltak annak érdekében, hogy a parlament végre napirendjére tűzze tavaink problémáit.
| Alba Natura Civil Alapítvány Aligai Fürdőegyesület Beretzk Péter Klub BODROG EGYESÜLET Civil Kollégium Alapítvány Civilek a Velencei-tóért FaceBook csoport Csermely Környezetvédelmi Egyesület Éghajlatvédelmi Szövetség Extinction Rebellion Magyarország Fauna Állat- és Természetvédelmi Alapítvány Fertő Tó Barátai Egyesület Greenpeace Magyarország Egyesület Gyalogút Alapítvány Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány Karátson Gábor Kör Kiserdő Egyesület Közép-magyarországi Zöld Kör Levegő Munkacsoport Magosfa Alapítvány | Magyar Természetvédők Szövetsége Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány Miénk a Grund Városvédő Egyesület Ökológiai Stúdió Alapítvány Ökotárs Alapítvány Ormánság Alapítvány Összefogás a Balatonért Reflex Környezetvédő Egyesület Rendszerszint – Országos Közösségszervező Műhely Sétáló Budapest (Állampolgárok a Centrumban Egyesület) Stop Avalon! Tata Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért Védegylet Egyesület Zöld Akció Egyesület Zöld Kapcsolat Egyesület ZÖLD KÖR Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület |
Az elmúlt nyáron többek között a Velencei-tó példája is megmutatta, valójában milyen sérülékeny rendszer egy természetes tó, egy vizes élőhely, és reméljük, hogy politikai döntéshozóink is komolyan veszik a problémát.
És hogy tulajdonképpen mit is szeretnénk a parlament elé juttatni? Ezt itt:
Országgyűlési határozati javaslat
Magyarország nagy tavai természeti és kulturális értékeinek védelméről
Az Országgyűlés a magyarországi nagy tavak természeti és kulturális értékeinek hosszú távú és hatékony védelme érdekében
a) figyelemmel Áder János köztársasági elnöknek az Egyesült Nemzetek Szervezetének biodiverzitással foglalkozó 2020. szeptemberi találkozóján tett azon vállalására, mely szerint Magyarország megduplázza a biodiverzitás védelme érdekében tett erőfeszítéseit,
b) tekintettel az EU 2030 Biodiverzitás Stratégiájára, különös tekintettel a vizes élőhelyek helyreállítására, a 30%-os védett és a 10%-os fokozottan védett területekre irányuló célra,
c) figyelembe véve az első klímasemleges kontinens megteremtése érdekében elfogadott Európai Zöld Megállapodást, amelynek egyik fő célja a biológiai sokféleség helyreállítása és a környezetszennyezés mértékének csökkentése,
d) tekintettel arra, hogy az Európai Unió célja a teljes klíma semlegesség elérése 2050-re, amelynek fontos eleme a szénmegkötés a különböző földhasználati módok révén, ideértve a természetes és természetközeli élőhelyek védelmét is,
e) hivatkozva Magyarország Alaptörvényének P) cikkére, és
f) figyelemmel az Alkotmánybíróság II/201/2019 számú határozatára, amely szerint az állam a jövő nemzedékek, mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan,
g) hangsúlyozva, hogy a Natura 2000 területek egy olyan összefüggő ökológiai hálózatot alkotnak, amely az európai jelentőségű természetes élőhely-típusok, állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul a területek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához, illetve helyreállításához,
h) hivatkozva a Ramsari Egyezményre, melynek célja a vizes élőhelyek megőrzése, elsősorban az egyezmény részes államainak együttműködésére építve, és alapja az olyan fenntartható gazdálkodás, amely biztosítja a területek természeti értékeinek védelmét,
a következő határozatot hozza:
Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy
- Az Alaptörvény szellemének megfelelően biztosítsa, hogy a jelen nemzedékek területhasználati jogai csak addig terjedhessenek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik.
2. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 9 javasolt komponensén belül számon kérhető garanciákkal biztosítsa, hogy a természetvédelmi szempontból rendkívül értékes nagy tavaink, a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó ne essenek áldozatul állami és magán idegenforgalmi beruházásoknak. Az RRF tartalmazzon egy komponenst, amely a 37%-os klíma célnak megfelelően gondoskodik arról, hogy a vizes élőhelyek – mint az erdei ökoszisztémák mellett a szénmegkötésben kiemelt szerepet játszó élőhelyek, különös tekintettel az édesvízi élőhelyekre – helyreállítására és jövőbeni védelmére a 2020 előtti évek átlagához képest legalább kétszeres forrás álljon rendelkezésre.
3. Biztosítsa az átláthatóságot, különös tekintettel a folyamatban lévő és tervezett beruházásokhoz kapcsolódó információkhoz való szabad hozzáférést az Aarhus-i egyezmény szellemében.
4. Vizsgálja meg, hogy a jelenlegi jogi, adminisztratív és pénzügyi eszközök elegendőek-e arra, hogy nagy tavaink és környezetük védelmét biztosítsák a jövő generációi számára. Amennyiben bármilyen eszköz hiányzik, annak pótlásáról, illetve létrehozásáról azonnali hatállyal gondoskodjon.
5. Meglévő hatósági eszközeivel a Kormányhivatalokon keresztül biztosítsa, hogy a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó mentén ne történhessenek a természeti és kulturális örökségünket károsító beruházások, ideértve amennyiben szükséges változtatási tilalom elrendelését, hogy a rendkívüli helyzet keretében ne történhessenek olyan változások a települések helyi építési szabályozásában, amelyek káros beruházások megvalósításához vezethetnek.
6. Ugyanakkor gondoskodjon arról, hogy az önkormányzatiság ne sérüljön, és a helyi lakosok a választott önkormányzataikon keresztül az építésügy felett teljes kontrollt gyakorolhassanak, és e jogot a kiemelt nemzetgazdasági beruházások keretében se lehessen korlátozni.
Indoklás
A Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó gazdag édesvízi élőhelyek. Természetvédelmi jelentőségüket jelzi az is, hogy valamennyi részben, vagy egészben a Natura 2000 hálózaton keresztül európai közösségi védelmet élvez, és szintén tagjai a nemzetközi egyezmény által védett úgynevezett Ramsari-területek hálózatának.
A fentiek alapján kijelenthető, hogy nagy tavaink nem pusztán turisztikai, gazdasági jelentőséggel bírnak, de olyan természeti értékük is van, amely nemcsak Magyarországon, de az Európai Unión belül, sőt globálisan is kiemelkedőek. E természeti értékek megőrzése a jövő generációk számára közös felelősségünk.
Ugyanakkor a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó jelenleg veszélyben vannak, amelyre 75 civil szervezet által aláírt közös nyilatkozat hívta fel a döntéshozók figyelmét 2020 októberében. Sajnos azóta még több megkérdőjelezhető beruházás kezdődött el nagy tavainknál, amelyek szembe mennek az állam és mindannyiunk Alaptörvényben rögzített, a természeti erőforrások védelmére vonatkozó kötelességével. A beruházások kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú érdekeit helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a – szintén Alkotmányban rögzített – jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak.
Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága 2021. május 27-én tárgyalta jelen határozati javaslatot, de kormánypárti támogatással sem sikerült a megszerezni a támogatást. Ugyanakkor a 2021. évi nyári események rávilágítottak arra, hogy nagy tavaink ökológiai állapotának javítására a klímaváltozásra való felkészülés során nagy szükség van.
A Balaton körül 46 part menti település helyezkedik el. A nagyobb városokban, településeken a legtöbbször a helyi lakosok véleményének valódi megkérdezése nélkül történnek hatalmas beruházások, amelyek közvetlenül és közvetetten is érintik hosszú távon az életüket. Ezek közül a Balatonvilágos területén tervezett túlzott beépítést eredményező társasház megépítését sikerült egyelőre megállítani, illetve a Club Aliga területén tervezett beruházást részletes környezeti hatásvizsgálat elkészítéséhez kötni. Ugyanakkor a beruházások megkezdése előtt az előkészítési és tervezési szakaszokban rendre nem készül a tó teljes egészére tekintettel lévő környezeti hatástanulmány. A beruházók figyelmen kívül hagyják a tó természetes ökoszisztémáját és a legalább jó ökológiai állapotra való törekvést, ami komoly aggodalomra ad okot. A folyamatos nádirtás, erdőritkítás és tarvágás, a szabad partmenti szakaszok elvétele vált tendenciává az újabb területek elnyerése és beépíthetősége miatt, ami számos esetben visszafordíthatatlan károkat okozott. Jelenleg is több olyan település van, ahol a nemzetgazdaságilag kiemelt fejlesztésű beruházások miatt a helyiek jogai súlyosan csorbulnak.
A Fertő tó partján, Sopron külterületén, az UNESCO tiltakozása és az Európai Unió Pilot vizsgálata ellenére jelenleg is zajlik egy olyan állami, közpénzből finanszírozott turisztikai beruházás, amely komolyan veszélyezteti a terület természeti és kulturális örökségét. A beruházás a Sopron MJV önkormányzata által elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiában megfogalmazott rekonstrukcióhoz képest 15-szörös költségű. A tervezett fejlesztés, jelenlegi formájában veszélyezteti a világörökségi státuszt és sérti a Magyarország által átvett EU-s természetvédelmi joganyagokat. Ugyanakkor nem késő a beruházás finomítása, amit az ICOMOS Magyar Bizottsága is jelzett 2020 novemberében kiadott állásfoglalásában.
Az Öreg-tó Tata város ölelésében fekszik, rendkívüli adottságaival biztosítva az épített és természetes környezet harmonikus összefonódását. Számos védettségi besorolás segíti ennek az állapotnak a megőrzését (Natura 2000, Ramsari, természetvédelmi, hidrogeológiai, tájképi védettség). A tó partján található Esterházy-lóistállót és a mellette fekvő területet jelenleg ötcsillagos luxushotel építésére szemelte ki egy beruházó. A jelenlegi szabályozás szerint erre az ingatlanra nem építhető meg a tervekben bemutatott szálloda. Ahhoz a terület beépíthetőségét kellene növelni, emellett az oda vezető út kijelölése is nehézségekbe ütközik. Tatán három – a civilek által megfogalmazott – kérdésben kezdődött aláírásgyűjtés népszavazás kiírására, azonban ennek folyamata a járványügyi korlátozások miatt megszakadt. Ugyanakkor a civil szerveződések támogatása nagy a városban, hiszen a helyi lakosság nagy része szerint az érintett területek átminősítésével a tatai Öreg-tó természetes élővilága áldozatul esne a beruházásnak, és az itt élők számára a város jelenlegi legnagyobb értéke, a zöldfelületek aránya is csökkenne.
A Velencei-tó partján számos strandon, fürdőhelyen, szabad partszakaszon folyik az önkormányzati vagyon elidegenítése, a zöldfelületek forgalomképessé tétele, azok magántulajdonba adása az átláthatóság és a széleskörű lakossági véleményének figyelmen kívül hagyásával. A legnagyobb problémát az ezekre a területekre vonatkozó azonnali és radikális, előzetes hatásvizsgálatot mellőző HÉSZ módosítások jelentik. A jelenlegi szabályozás és a közvetlen vízparti területek beépítése szembemegy a megyei szakhatóság által kiadott szakvéleménnyel, lehetővé téve a korábbi védett partszakaszok beépítését is. A tó vízkészletének csökkenéséhez kapcsolódó nyári krízis is bizonyította, hogy a Velencei tó természetességének állapotát mindenképpen javítani kell, az ökológiai egyensúly rendkívül törékeny, veszélyben van
Az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap megadja a lehetőséget arra, hogy Magyarország a COVID19 koronavírus okozta járvány következményeit enyhítse, és a gazdasága újra növekedési pályára állhasson. Ez a program hatalmas lehetőség arra, hogy – a már az MNB Zöld Programjában is leírtaknak megfelelően – a magyar gazdaság nagy lépést tegyen egy innovatív, zöld gazdasági átalakulás felé. Ugyanakkor az alap keretében rendelkezésre álló összeg jelentős veszélyt is rejt magában, amennyiben a finanszírozás nem fenntartható befektetésekre, hanem nagy tavainkat veszélyeztető turisztikai és infrastrukturális beruházások támogatására fordítódik.
Végezetül fontos megemlíteni, hogy az úgynevezett Nemzetgazdaságilag Kiemelt Beruházás státusz sem jelenthet kifogást arra, hogy a jogszabályokat teljes mértékben betartsuk, a helyi lakosok tájékoztatása és a döntéshozatalba történő bevonása, valamint a környezeti információkhoz való hozzáférésük sérüljön. A nagy tavaink olyan nemzeti, európai és egyetemes értéket képviselnek, amelyeknél fontosabb az átgondolt hosszú távon történő fejlesztés, mint a rövid távú gazdasági haszon. Ezek az édesvízi területek elsősorban élőhelyek, védelmük és természetes, természetközeli állapotuk fenntartása a jövő generáció szempontjából fontosabb, mint az idegenforgalmi, ingatlan és egyéb élőhely vesztéssel, romlással járó fejlesztések.