1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi építési szabályozásoknak és területi változásoknak csak az Alaptörvénnyel összhangban, természeti és kulturális értékeink és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét szolgáló módon szabad érvényre jutniuk?

Magyarország Alaptörvénye leszögezi, hogy a "természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége". Erre hivatkozva az Alkotmánybíróság II/201/2019 számú határozata kijelenti, hogy az állam a jövő nemzedékek, mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. Erre hivatkozva az egyes területhasználati változások és a helyi építési szabályzatok figyelembe kell, hogy vegyék - sőt előtérbe kell helyezniük - a természeti és kulturális örökségünk védelmét, szükség esetén korlátozások bevezetésével.

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a vizes élőhelyek helyreállítására és jövőbeni védelmére - különös tekintettel a hazai nagy tavakra és közvetlen környezetükre -  a 2010- 2020 közötti évek átlagához képest legalább kétszeres állami / költségvetési forrás álljon rendelkezésre 2021 és 2030 között?

Áder János Köztársasági Elnök 2021 márciusában az ENSZ közgyűlésének küldött üzenetében vállalta, hogy a vizes élőhelyek 150 éves csökkenését megállítva Magyarország mostantól növelni fogja a vizes élőhelyek kiterjedését. Ez a vállalás illeszkedik az EU 2030-as biodiverzitás stratégiájába, aminek keretében a tagállamok, köztük Magyarország számára előírás pl. a folyók menti természetes élőhelyek rehabilitációja. A stratégia keretében várhatóan 2022-ben elfogadásra kerül egy új EU-s kötelező érvényű irányelv a természetes élőhelyek helyreállításáról, aminek keretében koalíciónk javasolja nagy tavaink mentén eltűnőben lévő természetes, és természetközeli élőhelyek növelését. Fentieket csak úgy lehet megvalósítani, ha erre a feladatra megfelelő anyagi és emberi erőforrás áll rendelkezésre, amit a COVID19 pandémia utáni helyzetben költségvetési forrásokból lehetőség van finanszírozni.

3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nagy tavaink mentén zajló beruházásokkal kapcsolatban a környezeti hatásvizsgálati dokumentációk eredményei és a környezeti adatokban bekövetkező változások nyilvánosak legyenek?

Jelenleg a beruházó választja ki és bízza meg a szakértőt, így sajnos a szakértői véleményeket nagyban befolyásolhatják a beruházói érdekek. Ez esetenként fontos védett területek elvesztését eredményezi. A Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházási státusz szükségtelenül korlátozza az adatokhoz való hozzáférést. Egy olyan rendszer kidolgozására van szükség, hogy a nagy tavak mentén - mivel ezek közös természeti örökségünket képzik -  a környezeti adatok és hatások, illetve a környezeti állapotban bekövetkező várható változások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. A rendszernek része kell legyen az is, hogy a szakértők a politikai akarattól és nyomásgyakorlástól is függetlenek legyenek, és a vizsgálatok eredményeit kivétel nélkül nyilvánosságra kell hozni.

4. Egyetért-e azzal, hogy vízpartjaink mentén a körbejárhatóság és a jövő generáció érdekében  a még meglévő parti sávok kivétel nélkül védettek legyenek, ahol természetes vagy természetközeli élőhelyek helyezkedhetnek csak el?

A 83/2014 (III.14) kormányrendelet rendelkezik a nagy tavaink és folyók menti parti sáv védelméről. A kormányrendelet elméletileg meghatározza, hogy a parti sávokban milyen építményeket lehet engedélyezni. A koalíciónk tapasztalat ugyanakkor az, hogy a rendelet parti sáv védelmi törekvése alól a Vízügyi Igazgatóságok nyilatkozata kibúvót nyújthat. A nyilatkozatok kiadásánál szubjektív szempontok alapján tulajdonképpen bármilyen épület megjelenhet a parti sávokban, illetve még a mederben is. Ezzel a parti sáv elérhetősége, nagy tavaink esetében a körbejárhatóság indokolatlanul korlátozható. Ezért javasoljuk, hogy a parti sáv építményekkel szembeni védelme alól semmilyen indokkal ne lehessen eltérni.

5. Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi lakosok a választott önkormányzataikon keresztül az építésügy felett teljes kontrollt gyakorolhassanak, és e jogot a kiemelt nemzetgazdasági beruházások keretében se lehessen korlátozni?

Az úgynevezett Nemzetgazdaságilag Kiemelt Beruházás státusz sokszor a helyi lakosok tájékoztatásának akadályozására használják. A Nagy Tavak Koalíció úgy gondolja, hogy a kiemelt beruházássá nyilvánítás nem jelenthet kifogást arra, hogy a jogszabályokat teljes mértékben betartsuk, a helyi lakosok tájékoztatása és a döntéshozatalba történő bevonása, valamint a környezeti információkhoz való hozzáférésük sérüljön. A nagy tavaink olyan nemzeti, európai és egyetemes értéket képviselnek, amelyeknél fontosabb az átgondolt hosszú távon történő fejlesztés, mint a rövid távú gazdasági haszon. Ezek az édesvízi területek elsősorban élőhelyek, védelmük és természetes, természetközeli állapotuk fenntartása a jövő generáció szempontjából fontosabb, mint az idegenforgalmi, ingatlan és egyéb élőhely vesztéssel, romlással járó fejlesztések.

6. Egyetért-e azzal, hogy a civil szervezetek Nagy Tavak Koalíciója által a nagy tavaink védelmére kidolgozott országgyűlési határozatot a Parlament a soron következő ülésszakán megtárgyalja?

A Nagy Tavak Koalíciót alapító civil szervezetek kidolgoztak egy országgyűlési határozat tervezetet, aminek a célja a nagy tavaink természetes és természetközeli élőhelyeinek védelmi és helyreállítása, valamint a tavak élhető hosszú távon is tartamos fejlesztése volt. Sajnos a Magyar Országgyűlés Fenntartható fejlesztési bizottságában, az összpárti támogatás ellenére, nem kapott a javaslat elegendő támogatást, ezért nem került a plenáris ülés napirendjére a határozat. Szeretnénk elérni, hogy jelen nemzeti konzultációval bezonyítsuk a döntéshozóknak, hogy a határozati javaslatot a választópolgárok támogatják, így - amennyiben a válaszok többsége igen lesz - Áder János Köztársasági Elnökön keresztül kívánjuk elérni, hogy a javaslat a soron következő plenáris ülés elé kerüljön, még a 2022-es választások előtt.

Adatvédelmi tájékoztató: 

A megadott adatokat a Nagy Tavak Koalíció létrejöttét segítő Civil Kollégium Alapítvány az adatvédelmi szabályzata alapján bizalmasan kezeli, harmadik félnek nem adja át. 

A “Civil konzultáció nagy tavainkról” kezdeményezést a Nagy Tavak Koalíció indította, és a regisztráltak személyes adatait a vélemények elérése, illetve hozzájárulása esetén a további kapcsolattartás érdekében gyűjti és kezeli. A személyes adatok megadása önkéntes, és a regisztráló személy hozzájárulását adja az általa megadott személyes adatainak kezeléséhez. 

Az adatvédelmi szabályzat elérhető itt.