Mondja el véleményét!

Magyarország tópartjain mind gyakrabban történnek olyan fejlesztések, amelyek a környék turizmusát úgy próbálják versenyképesebbé tenni, hogy akár a helyi értékek, természeti értékek károsítása árán is tömegesen vonzzák a vendégeket. A turisták rövidtávú ottartózkodásából fakadó haszon pedig elsőbbséget élvez a helyiek és a jövő generáció hosszútávú érdekeivel szemben.

Mi úgy gondoljuk, a tavaink, vizes élőhelyeink elsősorban ökológiai rendszerek, amelyek védelme a turisztikai szempontok fölött áll. Sérülékeny természeti kincseink fejlesztésének hosszútávon, fenntartható módon kell történnie, annak érdekében, hogy a jövő generáció széles rétegei számára is elérhetőek maradjanak. 

Ezen a szinten azonban politikai döntéshozóink illetékesek meghatározni a kívánt irányt. Ezért 2021 tavaszán nagy tavaink védelmében országgyűlési határozati javaslatot fogalmaztunk meg, aminek parlamenti napirendre tűzését és felelős megtárgyalását el is várjuk tőlük. 

Határozati javaslatunk itt érhető el.

Konzultációs kérdések


  1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi építési szabályozásoknak és területi változásoknak csak az Alaptörvénnyel összhangban, természeti és kulturális értékeink és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét szolgáló módon szabad érvényre jutniuk?

Magyarország Alaptörvénye leszögezi, hogy a "természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége". Erre hivatkozva az Alkotmánybíróság II/201/2019 számú határozata kijelenti, hogy az állam a jövő nemzedékek, mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. Erre hivatkozva az egyes területhasználati változások és a helyi építési szabályzatok figyelembe kell, hogy vegyék - sőt előtérbe kell helyezniük - a természeti és kulturális örökségünk védelmét, szükség esetén korlátozások bevezetésével.

  1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a vizes élőhelyek helyreállítására és jövőbeni védelmére - különös tekintettel a hazai nagy tavakra és közvetlen környezetükre -  a 2010- 2020 közötti évek átlagához képest legalább kétszeres állami / költségvetési forrás álljon rendelkezésre 2021 és 2030 között?

Áder János Köztársasági Elnök 2021 márciusában az ENSZ közgyűlésének küldött üzenetében vállalta, hogy a vizes élőhelyek 150 éves csökkenését megállítva Magyarország mostantól növelni fogja a vizes élőhelyek kiterjedését. Ez a vállalás illeszkedik az EU 2030-as biodiverzitás stratégiájába, aminek keretében a tagállamok, köztük Magyarország számára előírás pl. a folyók menti természetes élőhelyek rehabilitációja. A stratégia keretében várhatóan 2022-ben elfogadásra kerül egy új EU-s kötelező érvényű irányelv a természetes élőhelyek helyreállításáról, aminek keretében koalíciónk javasolja nagy tavaink mentén eltűnőben lévő természetes, és természetközeli élőhelyek növelését. Fentieket csak úgy lehet megvalósítani, ha erre a feladatra megfelelő anyagi és emberi erőforrás áll rendelkezésre, amit a COVID19 pandémia utáni helyzetben költségvetési forrásokból lehetőség van finanszírozni.

  1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nagy tavaink mentén zajló beruházásokkal kapcsolatban a környezeti hatásvizsgálati dokumentációk eredményei és a környezeti adatokban bekövetkező változások nyilvánosak legyenek?

Jelenleg a beruházó választja ki és bízza meg a szakértőt, így sajnos a szakértői véleményeket nagyban befolyásolhatják a beruházói érdekek. Ez esetenként fontos védett területek elvesztését eredményezi. A Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházási státusz szükségtelenül korlátozza az adatokhoz való hozzáférést. Egy olyan rendszer kidolgozására van szükség, hogy a nagy tavak mentén - mivel ezek közös természeti örökségünket képzik -  a környezeti adatok és hatások, illetve a környezeti állapotban bekövetkező várható változások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. A rendszernek része kell legyen az is, hogy a szakértők a politikai akarattól és nyomásgyakorlástól is függetlenek legyenek, és a vizsgálatok eredményeit kivétel nélkül nyilvánosságra kell hozni.

  1. Egyetért-e azzal, hogy vízpartjaink mentén a körbejárhatóság és a jövő generáció érdekében  a még meglévő parti sávok kivétel nélkül védettek legyenek, ahol természetes vagy természetközeli élőhelyek helyezkedhetnek csak el?

A 83/2014 (III.14) kormányrendelet rendelkezik a nagy tavaink és folyók menti parti sáv védelméről. A kormányrendelet elméletileg meghatározza, hogy a parti sávokban milyen építményeket lehet engedélyezni. A koalíciónk tapasztalat ugyanakkor az, hogy a rendelet parti sáv védelmi törekvése alól a Vízügyi Igazgatóságok nyilatkozata kibúvót nyújthat. A nyilatkozatok kiadásánál szubjektív szempontok alapján tulajdonképpen bármilyen épület megjelenhet a parti sávokban, illetve még a mederben is. Ezzel a parti sáv elérhetősége, nagy tavaink esetében a körbejárhatóság indokolatlanul korlátozható. Ezért javasoljuk, hogy a parti sáv építményekkel szembeni védelme alól semmilyen indokkal ne lehessen eltérni.

  1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi lakosok a választott önkormányzataikon keresztül az építésügy felett teljes kontrollt gyakorolhassanak, és e jogot a kiemelt nemzetgazdasági beruházások keretében se lehessen korlátozni?

Az úgynevezett Nemzetgazdaságilag Kiemelt Beruházás státusz sokszor a helyi lakosok tájékoztatásának akadályozására használják. A Nagy Tavak Koalíció úgy gondolja, hogy a kiemelt beruházássá nyilvánítás nem jelenthet kifogást arra, hogy a jogszabályokat teljes mértékben betartsuk, a helyi lakosok tájékoztatása és a döntéshozatalba történő bevonása, valamint a környezeti információkhoz való hozzáférésük sérüljön. A nagy tavaink olyan nemzeti, európai és egyetemes értéket képviselnek, amelyeknél fontosabb az átgondolt hosszú távon történő fejlesztés, mint a rövid távú gazdasági haszon. Ezek az édesvízi területek elsősorban élőhelyek, védelmük és természetes, természetközeli állapotuk fenntartása a jövő generáció szempontjából fontosabb, mint az idegenforgalmi, ingatlan és egyéb élőhely vesztéssel, romlással járó fejlesztések.

  1. Egyetért-e azzal, hogy a civil szervezetek Nagy Tavak Koalíciója által a nagy tavaink védelmére kidolgozott országgyűlési határozatot a Parlament a soron következő ülésszakán megtárgyalja?

A Nagy Tavak Koalíciót alapító civil szervezetek kidolgoztak egy országgyűlési határozat tervezetet, aminek a célja a nagy tavaink természetes és természetközeli élőhelyeinek védelmi és helyreállítása, valamint a tavak élhető hosszú távon is tartamos fejlesztése volt. Sajnos a Magyar Országgyűlés Fenntartható fejlesztési bizottságában, az összpárti támogatás ellenére, nem kapott a javaslat elegendő támogatást, ezért nem került a plenáris ülés napirendjére a határozat. Szeretnénk elérni, hogy jelen nemzeti konzultációval bezonyítsuk a döntéshozóknak, hogy a határozati javaslatot a választópolgárok támogatják, így - amennyiben a válaszok többsége igen lesz - Áder János Köztársasági Elnökön keresztül kívánjuk elérni, hogy a javaslat a soron következő plenáris ülés elé kerüljön, még a 2022-es választások előtt.

Kapcsolati információk


Adatvédelmi tájékoztató: 

A megadott adatokat a Nagy Tavak Koalíció létrejöttét segítő Civil Kollégium Alapítvány az adatvédelmi szabályzata alapján bizalmasan kezeli, harmadik félnek nem adja át. 

A “Civil konzultáció nagy tavainkról” kezdeményezést a Nagy Tavak Koalíció indította, és a regisztráltak személyes adatait a vélemények elérése, illetve hozzájárulása esetén a további kapcsolattartás érdekében gyűjti és kezeli. A személyes adatok megadása önkéntes, és a regisztráló személy hozzájárulását adja az általa megadott személyes adatainak kezeléséhez. 

Az adatvédelmi szabályzat elérhető itt.

Civil konzultáció
Nagy tavainkról

Mondd el te is a véleményed!